Copyright 2019 - Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

DSCF3455


1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának emlékére — mely nap minden korban a magyar szabadság szimbóluma — március 14-én az általános iskola 4. évfolyamos diákjai adtak ünnepi műsort az iskola tornacsarnokában felállított színpadon.

Minden egyes évszám mindmegannyi kopjafa a nemzet tudatában. Mérföldkövek, amelyek biztos támpontot jelentenek, amelybe a nemzet megkapaszkodhat. Az évszámok, s így 1848/49 és a hozzá kötődő történelmi események olyanok, mint a szőlő mellé állított karók: megtartják a mélyről táplálkozó fiatal hajtásokat, hogy bő termést hozzanak.
171 éve tört ki a magyar forradalom, hazánk újkori történetének meghatározó eseménye. Ekkor az ország már hosszú ideje a Habsburg- birodalomhoz csatolt állam volt, s nyilvánvalóvá vált, hogy nem tud nemzetünk érdekeinek megfelelő politikát folytatni. A változásokért való küzdelem első lépése volt március 15., majd ezt követően a szabadságharc. Ha azt mondják 1848. március 15., azt mondjuk márciusi ifjak, Petőfi, Jókai, Vasvári, Irinyi, Pilvax kávéház, 12 pont, Landerer nyomda, Nemzeti dal, Táncsics, Nemzeti Múzeum, sajtószabadság, Kossuth, Bécs. Mindmegannyi jelzőtábla, amelyeket kiváló emberek tettei, gondolatai fűznek össze történelemmé és válhatnak meghatározóvá az egyén és a nemzet tudatában. Ez a nap ettől kezdve jelkép lett: a kivívott szabadság, és az elveszetett szabadság visszaszerzésének szimbóluma.

Pálfi Mariann

Juhász Gyula: Március idusára

Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan
S fényt szórnak minden születő tavasznak.
Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ilyen nap volt az, melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.

Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai
És lángoló Petőfi szava zengett,
Kokárda lengett és zászló lobogott;
A költő kérdett és felelt a nemzet.
Ma nem tördel bilincset s börtönajtót
Lelkes tömeg, de munka dala harsog,
Szépség, igazság lassan megy előre,
Egy szebb, igazabb, boldogabb jövőbe.

De azért lelkünk búsan visszanéz,
És emlékezve mámoros lesz tőled,
Tűnt március nagy napja, szép tavasz,
Mely fölráztad a szunnyadó erőket,
Mely új tavaszok napját égre hoztad,
Mely új remények ibolyáját fontad.
Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott,
Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!