Copyright 2019 - Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

20190617 210127


A Vízivándor Program azzal a céllal született, hogy a fiatal generációkkal megismertesse és megkedveltesse a vízitúrázást. E pályázat által iskolánk tanulói is részt vehettek egy hetes vándortáborozáson 2019. június 17-23. között.

 

A vízi vándortáborok helyszínei (7 útvonal) közül mi a Duna szigetközi mellékágrendszerét választottuk Dunasziget és Ásványráró között.
Hazánk egyik legszebb tájegysége, legnagyobb szigete, a Nagy- és a Mosoni-Duna által körülölelt Szigetköz a Duna ajándéka, hiszen a térséget a folyók hordaléka építette fel. Majd két és fél millió évvel ezelőtt a Morva, a Rába, a Vág, Nyitra és Duna folyók ősei áttörtek az Alpokon és a Kárpátokon, majd lelassulva hordalékokkal borították el a mai Kisalföld területét. Az évszázadok során zátonyok, kúpok, szigetek alakultak ki, sok-sok apró ágra szakítva a folyókat, így alakult ki a Kisalföld északi részének szövevényes, változatos, varázslatos és titokzatos szigetvilága. A Duna legnagyobb magyarországi mellékágrendszere, egyben hazánk legjelentősebb vízitúrás területe.
Iskolánk csapata a cikolai, kisbodaki és az ásványrárói ágrendszert járta be 2019. június 17-23. között. Ezen a területen a Duna ezer ágra szakadva hálózza be a Kisalföldet, egyedülálló természeti környezetet hozva létre.
Hétfőn Dunaszigetre való megérkezésünk, a szállás elfoglalása és a terület „birtokba vétele” után gyakorló evezést tartottunk a tábor mellett elhelyezkedő holtágban; kipróbálhattuk a kenukat, gyakorlatoztunk. Este játszottunk, métáztunk, fociztunk.
Kedden a Szigetköz Cikolai mellékágrendszerében lévő szövevényes holtágakban túráztunk, ahol megismertük a terület élővilágát, faunáját, ellátogattunk az ágrendszer alsó torkolatánál található Denkpáli hallépcsőhöz, mely a vízi élőlények vándorlásának a lehetőségeit javítja a Duna folyam főmeder és a Szigetközi hullámtéri vízpótlórendszer között. Ezek az ágak a lassú folyású vizekhez kötődő növények és állatok élő-, táplálkozó és pihenő helyei. Ilyenek többek között a tündérrózsa, vízitök, a tündérfátyol, réti csík, kecskebéka, vízisikló, mocsári teknős, törpe gém, nádi poszáták. Partjait több helyen mocsár- vagy láperdők kísérik. A kellemesen fárasztó evezés után levezetésképpen strandröplabdáztunk, métáztunk, fociztunk. Nagyon jó hangulatban, ám fáradt vándorként zártuk a napot.
Szerdán Dunaszigetről áteveztünk a közép szigetközben elhelyezkedő falucskába, Kisbodakra. Vízitúránkat zúgók, számunkra kanyargós területek, Kőerdei és a Burjáni bukó sikeres leküzdése, hirtelen érkezett zápor (bőrig áztunk) tették változatossá. A napi megpróbáltatások után birtokba vettük táborhelyünket, s délután ismét a közös játéké, sporté volt a főszerep.
Csütörtökön a Szigetköz bodaki ágrendszerben túráztunk. Földrajzi adottságai, fekvése és változatos élővilága miatt a legváltozatosabb ágrendszerek közé tartozik. Az egyedülálló Öreg-szigeti tó, ill. erdő ártéri jellegű elvarázsolt világával ismerkedtünk. Indulás után a folyással szembe vettük az irányt, a szélesebb ágon, a Televényi – Dunán haladtunk. Első állomásunk a Nyárasi áteresz és bukó volt, ahol megpihentünk. Ezután a szűkebb Televényi csatorna felé vettük utunkat. Ez egy keskeny ág, bedőlt fákkal, ám ezek teljesen sosem zárták el az utat. Ezen a vízszakaszon már kiválóan lehetett látni a szigetközi hódok nyomait is. Tovább kacskaringózva a csatorna vízén értünk el a következő elágazásig. A Papszigeti csatorna vízén a bedőlt fák, bokrok száma megszaporodott, néhol egy-két méter széles hely maradt csak arra, hogy “továbbverekedjük” magunkat a hajóinkkal. A csatorna egy idő után véget ért, s egy kis nyíláson át értünk el a Bodaki Öreg-Tó bejáratához. Számunkra úgy tűnt, hogy az egész tó egy nagy labirintus, vízben álló fák és nádcsoportok között kanyarogva úgy éreztük, hogy eltévedtünk. Rövid idő után egy vízben álló fákkal teli tóba jutottunk. Ezen a területen a természet közeli állapotú erdők őrzik a szigetközi erdők eredeti faji összetételét. Ezek legnagyobb részben alacsonyártéri bokorfüzesek és fűzligetek, melyek főként a Duna hullámterében fordulnak elő. Megismerhettük a hínár-, mocsár-, mocsárréti- és lápréti növényzetet. Festői állományaik, védett és értékes fajokban gazdagok. A kijárata keskeny és szűk, nádas övezte mindkét partját. A szűk csatorna végére érve jobbra tekintve ismét láthattuk a Televényi-Duna széles ágát. Természetesen a fürdőzés, pancsolás fontos helyet foglalt el a napi programokban.
Az evezés után, mint minden nap, játszottunk, métáztunk, röplabdáztunk, az estét szalonna és palacsintasütéssel fejeztük be.
Pénteki vízitúránk Kisbodakról Ásványráróra vezetett. Útközben a sok-sok kanyar és kereszteződés miatt szinte útvesztőben éreztük magunkat. Felgyorsuló vízfolyásokon, szövevényes holtágakon eveztünk, ismerkedtünk a vízi világgal és nem utolsó sorban jókat fürödtünk. Dunaremeténél megpihenve a környék legrégebbi vízmércéjét is megtekintettük: 1878-tól figyelik itt a vízállást. Emlékezetes élmény, mindenki elfáradt a végére. Az esti vacsora során Petra születésnapját megünnepeltünk és maradék erőnket összeszedve az esti órákban strandröplabdáztunk, pingpongoztunk, társasjátékoztunk.
Szombaton a Szigetköz ásványrárói ágrendszerét térképeztük fel. Élményekben igazán gazdag napot tudhatunk magunk mögött. Zúgókon, hirtelen felgyorsuló, örvénylő vízfolyásokon tesztelhettük a héten megszerzett tudásunkat. Voltak, akik a folyó sodorvonalát tesztelték, minek következtében egy nádassal tarkított, vízbe lógó facsoport alatt találták magukat... így vizsgálhatták a nádi poszáták fészkelését is. Természetesen gyakorlott túravezetőnk segítségével- és egy kis bújócskával- ismét a folyó nyugodtabb áramlású részén csatlakoztak a csapathoz. Ezután a Rárói erdőben napjainkra már szinte teljesen eltűnt égerligetben gyönyörködhettünk.
Vasárnap reggeli után túravezetőnkkel utoljára vízre szálltunk és elmélyítettük az elmúlt napok alatt szerzett tudásunkat, aki szeretett volna kenut kormányozni és még nem jutott „kormánylapáthoz”, kipróbálhatta.
Gyorsan eltelt ez a hét, élményekben gazdagon tértünk haza azzal az elhatározással, hogy jövőre is szeretnénk evezős vándortáborban részt venni.

Pálfi Mariann