Copyright 2020 - Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

20200813 140829
A VíziVándor Program által iskolánk tanulói ismét részt vehettek egy egyhetes vándortáborozáson 2020.08.08-14. között.


A helyszínek közül mi ismét a Duna szigetközi mellékágrendszerét választottuk Dunasziget és Ásványráró között.
Hazánk egyik legszebb tájegysége a Szigetköz. A Nagy- és a Mosoni-Duna által körülölelt sziget a Duna ajándéka. A folyó nagy esésű része a hegyvidékről (Alpokból) itt a síkságra került. A folyása lelassult, s lerakta a hegyvidékről görgetett kavicsot, amely több száz méter vastaggá vált. Évszázadok során zátonyok, szigetek alakultak ki, sok-sok apró ágat alakítva. A XIX. századi folyamszabályozás után ennek a csodálatos világnak egy része megmaradt. Így alakult ki a Kisalföld északi részének szövevényes, varázslatos és titokzatos szigetvilága, mely ma is fészkelő helye a költöző madaraknak, rejtekhelye különféle állatoknak.
Iskolánk csapata a cikolai, kisbodaki és az ásványrárói ágrendszert járta be, ahol a Duna ezer ágra szakadva hálózza be a Kisalföldet, egyedülálló természeti környezetet hozva létre.
Szombaton a kristálytiszta gazfűi Dunán kezdtük negyedik VíziVándor táborunkat. Dunaszigetre való megérkezésünk, a szállás elfoglalása és a terület „birtokba vétele” után teszteltük az előző években szerzett tudásunkat. Kiindulópontunk rögtön a dunaszigeti Ökopark árnyas partú kikötője volt. Ezen a szakaszon a sodrás szinte elhanyagolható, legtöbbször csak a vízinövények állásából következtethettünk arra, hogy árral szembe eveztünk-e, vagy sem. A víz annyira tiszta volt, hogy magunk alatt láthattuk az összes hínárt, gyökeret, halat és mindenféle élőlényt. Az itt fellelhető legkülönlegesebb állatok közé tartozik az édesvízi szivacs, amely csak a különleges tisztaságú vizekben képes megélni. Bioindikátor, ami azt jelenti, hogy jól mutatja a környezeti változásokat. Ergo, ha van belőle a vízben, akkor ott minden jól működik. Úgy néznek ki, mint az ujjaink, vajszínű és zöldes is lehet. A színe attól függ, hogy szimbiózisban él-e valamelyik moszattal. Túránk során ügyességünket is próbálgathattuk belógó, bedőlt ágakat kerülgetve.
Vasárnap a Szigetköz cikolai ágrendszerében ismerkedtünk a szövevényes holtágak vízi világával. A Szigetköz egyedülálló vízi birodalom, a táj jellegét ősidők óta a víz határozza meg. A körülbelül 500 kis szigetet felölelő Duna ezen szakasza valójában egy csodaszép vízi labirintus hazánk egyedülálló vízi világával. Túránkat a Kisvesszős-ágon kezdtük, majd a Madári- zárás irányába fordultunk. Holt-Duna, Vesszősi-ág, Kovácsoké-ág, Akali-ág, Csákányi-ág, Kisvesszősi ág, Madári-ág, Jakabi-Duna-ág majd a Denkpáli ágvégzárás és hallépcső következett. Az ágrendszer alsó torkolatánál található a hallépcső, mely a vízi élőlények vándorlásának a lehetőségeit javítja a Duna folyam főmeder és a Szigetközi hullámtéri vízpótlórendszer között. Ezek az ágak a lassú folyású vizekhez kötődő növények és állatok élő-, táplálkozó és pihenő helyei. Ilyenek többek között a vízitök, a tündérrózsa, a tündérfátyol, kecskebéka, vízisikló, mocsári teknős, nádi poszáták, törpe gém. Partjait mocsár- vagy láperdők kísérik. Végül Koszos orra-ág, Kisvesszősi-ág útvonalon tértünk vissza Dunaszigetre. A kellemesen fárasztó evezés után levezetésképpen még fürdőztünk, pancsoltunk. Nagyon jó hangulatban, ám fáradt vándorként zártuk a napot.
Hétfői vízitúránk Dunaszigetről Kisbodakra vezetett Dunasziget-, Kisvesszősi-ág, Kőhíd, Küerdei-bukó, Burjáni bukó, Nyárasi-átvágás, Ilona-ág, Liba-tó, Öregszigeti ág, Nagyvesszősi-ág, Kisbodak útvonalon. Útközben a sok-sok kereszteződés miatt szinte útvesztőben éreztük magunkat. Vízitúránkat zúgók, felgyorsuló vízfolyások, számunkra kanyargós területek, Kőerdei és a Burjáni bukó sikeres leküzdése tették változatossá. A napi megpróbáltatások után birtokba vettük táborhelyünket, s délután ismét a közös játéké, sporté volt a főszerep.
Kedden a Szigetköz bodaki ágrendszerben túráztunk: Nagyvesszősi- ág, Öregszigeti-ág, Öregszigeti-tó, Papszigeti-ág, Spelláki-ág, Sebes-csatorna, Televényi-Duna, Nagvesszősi-ág, Bodaki-ágvégzárás, Öregszigeti-ág vonalon. Földrajzi adottságai, fekvése és változatos élővilága miatt a legváltozatosabb ágrendszerek közé tartozik. Indulás után a folyással szembe vettük az irányt, a szélesebb ágon haladtunk. Tovább kacskaringózva az Öregszigeti-ág vízén értünk el a következő elágazásig. A bedőlt fák, bokrok száma megszaporodott, néhol egy-két méter széles hely maradt csak arra, hogy “továbbverekedjük” magunkat kenuinkkal. A csatorna egy idő után véget ért, s egy kis nyíláson át értük el a bodaki Öreszigeti-tó bejáratát. Itt az ártéri erdő elvarázsolt világával ismerkedhettünk. Számunkra úgy tűnt, hogy az egész tó egy nagy labirintus, vízben álló fák és nádcsoportok között kanyarogva úgy éreztük, hogy eltévedtünk. Ezen a területen legnagyobb részben alacsonyártéri bokorfüzeseket és fűzligeteket figyelhettünk meg. Megismerhettük a hínár-, mocsár-, mocsárréti- és a lápréti növényzetet. A kijárata keskeny és szűk volt, nádas övezte mindkét partját. A szűk csatorna végére érve jobbra-balra tekintve ismét láthattuk a Televényi-Duna széles ágát. Végül a Nagyvesszősi-ágon elhajókáztunk a Bodaki-ágvégzáráshoz és az Öregszigeti-ágon érkeztünk vissza Kisbodakra. A fürdőzés, pancsolás fontos helyet foglalt el a napi programokban. Az evezés után, mint minden nap, játszottunk, az estét paprikásburgonya elkészítésével és palacsinta sütéssel fejeztük be.
Szerdán a Duna vadregényes ágas-bogas ágrendszerén békésen csordogáló, ám helyenként izgalmas zúgókkal tarkított vizén vezetett utunk Kisbodakról Ásványráróra. Agg-Duna, Mosó-Duna, Sorjási-bukó, Hatvanasi-Duna, Hatvanasi-bukó, Újsziget-Duna ág, Újszigeti-bukó, Halrekesztői-Dunán keresztül megérkeztünk a Halrekesztői hídhoz. Átemelés után az Ásványi-Duna-ágon evezve érkeztünk meg szálláshelyünkre Ásványráróra. A kanyargó folyóágak sűrű nádasokat és háborítatlan ártéri erdőket öleltek körbe, s túránk során csodálattal hallgathattuk a víz zúgását, miközben a rohanó víz ezernyi alakváltozását is megszemlélhettük. Dunaremeténél megpihenve a környék legrégebbi vízmércéjét is megtekintettük: 1878-tól figyelik itt a vízállást. Emlékezetes élmény, mindenki elfáradt a végére. Maradék erőnket összeszedve az esti órákban strandröplabdáztunk, társasjátékoztunk.
Csütörtökön Szigetköz ásványrárói ágrendszerét térképeztük fel. Élményekben igazán gazdag napot tudhattunk magunk mögött. Zúgókon, hirtelen felgyorsuló vízfolyásokon tesztelhettük a héten megszerzett tudásunkat a Morvaszigeti-csatorna, Öntési-ág, Ásványi-Duna-ág, Szobori-rét, Árvai szabályozó, Ásványi fenékküszöb és hallépcső, Ásványi-Duna-ág, Béka-ér, Öntési-ág, Morva-szigeti csatorna útvonalon. Ezen a területen is a kanyargó folyóágak sűrű nádasokat és háborítatlan ártéri erdőket ölelnek körbe, s a folyókanyarokban lélegzetelállító látvány a víz felszínén visszatükröződő fák színpompája.
Pénteken csomagoltunk, csónakokat, lapátokat, mentőmellényeket visszaadtuk, majd nagy sóhajtások között, magunkra vettük hátizsákjainkat és haza indulunk. A megannyi csodás élményt nyújtó felfedező vízitúránk ideje letelt, búcsút intettünk Szigetköz vízi világának.

Pálfi Mariann