Copyright 2019 - Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola


HATÁRTALANUL!


 határtalanul logo

Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő a Határtalanul! program keretében nyílt pályázatot hirdetett a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővülésének elősegítésére.

A pályázat célja a magyarországi köznevelési intézményben nappali rendszerű oktatásban részesülő, 7. évfolyamon tanuló diákok Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Szlovénia vagy Horvátország magyarlakta területeire irányuló tanulmányi kirándulásának támogatása.

Tanulmányi kirándulás tervezete

Iskolánk a Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és Gimnázium támogatást nyert az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőtől egy erdélyi tanulmányi kirándulás megszervezésére.

A tanulmányi kirándulás mottója:

Erdélyi keresztény értékek nyomában

projekt száma: HAT-18-01-0313
A támogató: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
A támogatás összege: 2 760 000 Ft vissza nem térítendő támogatás
A kiránduláson résztvevők száma: 46 diák (7. és 8. évfolyam) + 5 pedagógus

 

TERVEZETT IDŐPONTOK

1. Magyar Földrajzi Múzeum: 2019. március 04.

2. Magyarság Háza: 2019. március 22.

3. Határtalanul! előkészítő órák: 2019. március 18, 25.

4. Tanulmányi kirándulás: 2019. április 10-13.

5. Határtalanul! értékelő óra: 2019. április 29.

6. Fakultatívan vállalt bemutató óra: 2019. május 06.

8. Kiállítás: 2019. május 07-től

 

 

ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ

MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM

Március 4-én a 6-7. órában a Magyar Földrajzi Múzeumban jártunk a 7.b osztállyal valamint osztályfőnökeinkkel és Mariann nénivel. Itt Mácsai Anetta a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatóhelyettese tartott nekünk előkészítő órát.
Ebben az előadásban körülbelül másfél óra alatt 10 híres erdélyi természettusról, utazóról és tudományairól hallottunk. Nem kizárólag geográfusok munkásságát mutatták be, hanem megismerkedhetünk más tudományágak képviselőivel, geológusokkal, a növény- és állattan kutatóival, őslénytan tudósaival. Köztük Kőrösi Csoma Sándorról, Berzencey Lászlóról, Orbán Balázsról, Fenichel Sámuelről, Bíró Lajosról, Teleki Sámuelről, Nopcsa Ferencről, Sáska Lászlóról és a híres kettős Bartha Gyula-Csilkovszky Zoltán párosról. Fontos útvonalaikról, növényi- és állati fajok gyűjtéseiről, tanulmányaikról és életükről. A tárlat, melyet bejártunk – a hazánkat és az elszakított országrészeinket is magába foglaló természeti egység – Erdély híres szülötteivel, utazóival foglalkozó szakemberek munkásságát ismertette meg. A kiállításon sokuk híres tárgyait láthattuk és kereshettük meg. Azoknak a magyar tudósoknak állít emléket, akik a Kárpát-medence és a nagyvilág tudományos „felfedezéséhez” jelentősen hozzájárultak.
A program lezárásaként interaktív feladatokat kaptunk: feladatlapot töltöttünk ki az elhangzottak és a kiállítás alapján.

Reméljük még az utazás előtt hallhatunk érdekességeket Erdélyről és kultúrájáról!

Csoknyai Zsófia
7.a



ELŐKÉSZÍTŐ ÓRÁK

Iskolánk sikeresen pályázott az Emberi Erőforrások Minisztériuma által hirdetett Határtalanul! programra. A pályázatunk témája: Erdélyi keresztény értékek nyomában. A Határtalanul! program célja, hogy tanulmányi kirándulás keretében meglátogatjuk a szomszédos országok magyarlakta területeit. Az erdélyi kirándulás 2019. április 10-13 között lesz megtartva. Az utazásra a 7. évfolyam tanulói mehetnek.
A kirándulást előtt, hogy minél többet megtudjunk Erdélyről és az ott élő magyarokról, 2019.03.18-án és 25-én, iskolánk tanárai előkészítő órákat tartottak a 7. évfolyam számára. Mindenkinek volt egy A4-es füzete ahová a fontosabb tudnivalókat jegyzetelte. A tanárok felkészültek voltak és interaktív táblán mutatták be előadásukat. Kunsági-Nehlich Zita történelem és ének szakos tanárnő által a Trianoni békeszerződést és következményeit mutatta be, beszélt a határon túli magyarok szörnyű helyzetéről, valamint határon túli magyarság történetét, jelenét, ismertette meg. Térképvázlat segítségével megkerestük az elcsatolt területeket, megnéztünk egy visszaemlékezést, amelyet egy korabeli diák mesélt el és Koltay: Velünk élő Trianon című filmjébe  is beletekintettünk.
Ezután Pálfi Marianna földrajz szakos tanárnő a Erdély felszínéről, domborzatáról, vizeiről, természeti kincseiről, éghajlatáról tartott előadást, majd bemutatta az utazás útvonalát is. Beszélt Erdély elnevezés szűkebb és tágabb értelmezéséről; területéről, közigazgatásáról, etnikai összetételéről is hallhattunk.
Utazás útvonala: Nagyvárad-Király-hágó-Kolozsvár-Magyarfenes-Nagyenyed-Gyulafehérvár-Csernakeresztúr-Vajdahunyad-Déva-Csernakeresztúr-Temesvár-Arad, melynek főbb nevezetességeit fogjuk megtekinteni.
Ruff Enikő és Weil Adrienn 7. évfolyam osztályfőnökei a toleráns és kooperatív viselkedés szabályairól készültek előadással. Itt érdekes és fontos illemszabályokat tanulhattunk meg. Megtudtuk, hogy a tolerancia latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások viselkedésének, gondolkodásának, világnézetének, vallásának, etnikai vagy nemzeti hovatartozásának az elfogadása. Emberi kapcsolataink minősége sok mindenen múlik, leginkább a tolerancián. Ez egy tanulható viselkedési forma. A tolerancia egyik feltétele, hogy bele tudjuk képzelni magunkat a másik ember bőrébe, adott helyzetben. Ez tűnik a legkeményebb diónak, hiszen minden ember máshonnan jött, más lehetőségekkel, készségekkel, más dolgokat tart fontosnak, és másként intézi a dolgait, más pioritás szerint él.
A tolerancia három együtt érvényesülő kritériuma: a konfliktustűrő képesség, a jogegyenlőség elfogadása, az erőszak elutasítása.
A kooperatív szó is latin eredetű, együttműködőt jelent. A kooperálás: együttműködés, összedolgozás, támogatás, segítség, szövetkezés.

Sokat tanultunk és már nagyon várjuk a tanulmányi kirándulást!

Regenhart Bernadett
7.b



TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS

 

Erdélyi keresztény értékek nyomában

Határtalanul! program 2019. április 10-13.

A Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és Gimnázium 7. évfolyamának tanulmányi kirándulása Erdélyben

2018-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt Határtalanul program, Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek pályázatára, Erdélyi keresztény értékek címmel iskolánk sikeresen pályázott. A Határtalanul! program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése, a szomszédos országok magyarlakta területeinek megismerése. Ennek keretében iskolánk hetedik évfolyama az állam támogatásával tanulmányi kiránduláson vett részt Románia magyarlakta területén Erdélyben, s így személyes tapasztalásokat szereztek a külhoni magyarságról.
2019. április 10-én indultunk 44 tanulóval, 4 pedagógussal, Takácsné Tóth Noémi igazgatónővel, szülőföldjére Erdélybe. Utunk első állomása Nagyvárad volt. Megyei jogú város a Partiumban, a Sebes-Körös partján. Itt a Szent László székesegyházat és Kanonoksort tekintettük meg. Ez a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában, még Szent László alapította, amely előtt Szent László szobra látható. A nagyváradi katolikusok „legszentebb” tárgyait – köztük Szent László hermáját – mutatja be a székesegyház galériájában kialakított állandó tárlat. Az első helyiség a nagyváradi egyházmegye iparművészeti értékeibe igyekeztek bepillantást engedni. A második teremben a kegytárgyak stílusfejlődését mutatták be a középkortól a 19. századig. Láthattunk áldoztató kelyheket, ostya-, tömjén- és füstölőtartókat egyaránt. A harmadik helyiség teljes egészében a székesegyház történetének és ereklyéinek bemutatására szolgál. Végül az utolsó terem teljes egészében Szent László királynak és az ő kultuszát felemelő püspököknek szánták. Ennek középpontjában a Szent László-herma található. Ezt követően az 582 méter magasságban található Király-hágónál álltunk meg. Nemcsak gazdasági, hanem kulturális szerepe is nagy, hiszen kapcsolatot teremt a Partium és a történelmi Erdély között. Napunk utolsó állomása, Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa Kolozsvár számos műemléke közül a legnevezetesebbek: a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával; a Bánffy-palota. Babeș–Bolyai Tudományegyetem, ahol az igazgatónő is tanult, elmondta, hogy itt a megélt történelem viharaiban is volt magyar oktatás. Kolozsvár történelmi temetőkertjében a Házsongárdi temetőben is látogatást tettünk. A sokévszázados magyar írásbeliség nagyjainak nyugvóhelye és egyben az emlékezések kegyhelye. Végül a volt Marianum leánygimnázium épületének megtekintésével zártuk a napot. Ezen a napon már csak a falusi turizmus keretében a Magyarfenesi szállások elfoglalása várt ránk. A családoknál, akiknél megpihenhettünk, még inkább bepillantást tehettünk az itt élő honfitársaink életébe, mindennapjaiba, erősítve ezzel kötődésünket. Másnap 2019. április 11-én újra útra keltünk. Elsőként a Maros jobb partján elhelyezkedő Nagyenyeden a vártemplomot és a Bethlen Gábor Kollégiumot néztük meg, amely a vártemplommal szemben helyezkedik el. 1622-ben a kolozsvári országgyűlés elfogadta az alapítását. A kezdeményező Bethlen Gábor fejedelem célja az volt, hogy a költséges külföldi egyetemek helyett az országban neveljen értelmiségieket. Történelmét számos irodalmi alkotás dolgozta fel. Talán legismertebb Jókai Mór regénye „A nagyenyedi két fűzfa” című alkotása, melyben megírja az 1704-ben történteket, a Habsburg császári csapatok nagyenyedi pusztítását, a Kollégium felégetését. A hős diákokra, halottakra nem csak a főnix madár, hanem a sétatéri emlékmű is vigyáz, örök feltámadást sugallva. Az 1849. január 8-a és 17-e között ártatlanul legyilkolt 800 enyedi magyar emléktáblájánál is megemlékeztünk a hősökről. Második napunk utolsó pogramja Gyulafehérvár volt. Itt a Szent Mihály érseki székesegyházban a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érsekség rangjára emelt főegyházmegye széktemplomában tettünk látogatást. A déli mellékhajóban a Hunyadiak sírjai, illetve azok maradványai láthatók. Ide temették Márton Áront az erdélyi katolikus egyház püspökét is. Olyan püspök volt, aki nemcsak szerette a rá bízottakat, hanem ismerte is őket. Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet is itt helyezték örök nyugalomra. A 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult. Csernakeresztúron, a családoknál, akiknél megszállhattunk ismételten megtapasztalhattuk külhoni testvéreink vendégszeretetét.
Utunk harmadik napján 2019. április 12-én Vajdahunyadon Erdély talán legimpozánsabb és legszebben megmaradt gótikus várkastélyát jártuk be. Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte. A 14-15. században épült, később többször átépítették, majd egy 19. századi renoválás során jelentős átalakításokat végeztek a várban. Négy hatalmas pillérre támaszkodó fahídon keresztül jutottuk be a várba. Megcsodálhattuk a Kaputornyot; a Lovagtermet, falán 17. századi freskóval; az „Országházat”: Hunyadi kormányzósága alatt a legfontosabb tárgyalások itt zajlottak. A Buzogány-tornyot és a Corvin János-bástyát, az Aranyházat.  A Mátyás-loggiát: ez az első fennmaradt reneszánsz építmény Erdélyben, melyen késő gótikus freskó látható; a Várkápolnát; a Bethlen szárnyat; a Hímes tornyot, mely a legrégebbi épülete; a Vár kútját: a legenda szerint Hunyadi János a fogságába került néhány törökkel ásatta ki a vár kútját azt ígérve neki, hogy munkájuk végeztével felszabadítja őket. Hunyadi azonban nem engedte szabadon őket, és a szóban forgó kőre a következő feliratot vésték: „vizetek van, de szívetek nincs”. A Királyházat, mely belső oldalán a csigalépcsőt rejtő Királylépcső-toronynyal, külső oldalán pedig a Kapisztrán-toronynyal kapcsolódik a palotaszárnyhoz. Ezután Déván  a Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonába látogattunk. A Szent Ferenc Alapítványt az erdélyi ferences szerzetesek hozták létre 1993 tavaszán. Célja segíteni a legkisebbeket. Itt egy kislány mesélt a mindenapjukról, az „árvaházi” életről. Megtudtuk, hogy a Szent Ferenc Alapítvány nem csak árvákkal foglalkozik. Mégis ez a tévhit terjedt el. Persze van sok gyerek, aki elveszítette egyik vagy mindkét szülőjét, de a legtöbb náluk nevelkedő fiatal “szociálisan árva”, rászorult. Olyan környezetből származik, ahol a szülők nem dolgoznak, alkohol fogyasztanak, a család sok tagból áll, nehéz, elviselhetetlen körülmények között élnek, vagy a szülők külföldre mennek dolgozni, illetve van olyan család is, ahol mindez halmozva jelentkezik. Ezután a gyermekotthon lakói által készített portékákból vásárolhattunk, - támogatva ezzel is az itt lakókat - majd átadtuk ajándékainkat, adományainkat. Az épület előtt több gyermekkel is találkoztunk, akikkel szóba elegyedve megtudtuk, mekkora lehetőség számukra, hogy itt lehetnek, ide tartozhatnak. Velük való beszélgetés során gyermekeink megtapasztalhatták, milyen jó a bajba jutott embereken segíteni, s ők milyen hálás szívvel gondolnak segítőikre. Ezt követően Déva várának felfedezése következett. A hajdani erődítmény három várkapuval rendelkező maradványai Déva város fölé emelkedő vulkanikus eredetű hegyen, egy 250 méter magas sziklán helyezkedik el. A Kőmíves Kelemen című népballada a vár felépítésének elképzelt – emberfeletti akadályokba ütköző – történetét mondja el. Hadi értéke igazán csak a 17. században volt, mikor Lippa átengedése után egyedül ez a vár állhatott ellen egy esetleges további török inváziónak a Maros völgyében – a helyzet azonban gyorsan változott, és szerepe egyre csökkent.
Péntek lévén, este a szállásunk helyén, Csernakeresztúron a helyi fiatalsággal keresztúton emlékeztünk Jézus Krisztus a keresztútjára, Pilátus ítélőszékétől a Golgotáig történt események emlékét felidézve, majd szentmisén vettünk rész, erősítve közös kultúránk, összetartozásuk érzését.
Kirándulásunk negyedik napján 2019. április 13-án a Bánságban fekvő a Béga és a Temes folyók mellett elhelyezkedő Temesvárra vezetett utunk, ahol Petőfit őrnaggyá nevezték ki. A városnéző séta során megfigyelhettük, hogy a Dóm teret a 18. században, az osztrák hatalom által építtetett barokk épületek szegélyezik. A tér keleti oldalán található a római katolikus székesegyház, amely 1736 és 1773 között épült barokk stílusban alacsony tornyokkal, hogy a régi várrendszerben a háborúk és ostromok idején ne állja útját az ágyúgolyóknak. A tér közepén a Szentháromság-szobor magasodik. 1740-ben emelték, egy pusztító pestisjárvány után. Végül a Korzón sétáltunk. Utazásunk utolsó állomásán, Aradon az „aradi 13 vértanú” emlékművénél koszorúztunk és emlékeztünk meg vértanúinkról,  a 12 magyar tábornokról és egy ezredesről, akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Minden egyes évszám mindmegannyi kopjafa a nemzet tudatában. Mérföldkövek, amelyek biztos támpontot jelentenek, amelybe a nemzet megkapaszkodhat. Az évszámok, s így 1848/49 és a hozzá kötődő történelmi események olyanok, mint a szőlő mellé állított karók: megtartják a mélyről táplálkozó fiatal hajtásokat, hogy bő termést hozzanak.

Erdélyi kirándulásunkról mindannyian rengeteg élménnyel tértünk haza, mégis az a legfontosabb, hogy a gyerekek láthatták, hazánkat körbevevő más országokban is élnek magyarok, akik bár területileg nem, de szívünkben hozzánk tartoznak.

Pálfi Mariann



Köszönjük ezt a felejthetetlen lehetőséget a Határtalanul! programnak és az Emberi Erőforrások Minisztériumának!

 

ÉRTÉKELŐ SZAKASZ

 

ÉRTÉKELŐ ÓRA

Az értékelő óra megtartására a a 7.a és 7.b-ben április 29-én került sor osztályonként. Az óra első részében fényképeink alapján kötetlen beszélgetés formájában mindenki elmondhatta legkedvesebb emlékét, Erdélyben szerzett élményeit, s beszélgettünk arról, hogy ki milyennek ismerte meg az erdélyi vidéket, embereket, diákokat.
Visszatekintésünket azzal kezdtük, hogy a helyszíneket és az eseményeket időrendi sorrendbe tettük. Ezt követően egy pár kereső játék segítségével felidéztük, milyen nevezetességekkel találkoztunk a helyszíneken. Utunk legfőbb állomásait a térképen is megkerestük. Miután csokorba gyűjtöttük a sok történelmi emléket, építészeti és egyházi alkotást megállapítottuk, milyen sok ismerettel bővült tudásunk. Piros, fehér, zöld szívekre írtuk legkedvesebb emlékeinket, amelyet a Nagy-Magyarország térkép köré rendeztünk. Utolsó lépésként digitális jegyzetet készítettünk, arról kit mi érintett meg leginkább utunk során. Visszatekintésünk zárásaként Böjte Csaba atya gondolatait hallgattuk meg kereszténységről, magyarságról.
Megható volt látni mennyire megérintette a gyereket az együvé tartozás és a hazaszeretet érzése. Öröm volt együtt tanulni, tapasztalatokat gyűjteni, nevetni és imádkozni.

Ruff Enikő