Copyright 2018 - Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

DSCF0297





Az Úr Testének és Vérének ünnepén, az Úrnapján az Oltáriszentséget ünnepeljük, az Úr Jézus Krisztust, aki, ezáltal van velünk minden nap a világ végéig.

 

 

 


Június 2-án szombaton sokan érkeztek az Érd-újvárosi Jézus Szíve templomba a Marianum Általános Iskolából, az újtelepi és parkvárosi plébániákról, hogy együtt tegyenek tanúságot hitükről a fiatalokkal, az iskolánk ministránsaival, a gyerekekkel, cserkészekkel az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztusról.
A ministránsok számára különösen örömteli, vidám, jó hangulatú volt ez a nap, hiszen a szentmisét megelőzően ministráns tanévzárót is tartottunk. Kihirdettük az éves pontverseny eredményét, fagyiztunk, játszottunk, majd az Úr napjára való készület jegyében közös próbát, lelki felkészülést tartottunk. A délután nagyon hamar elszaladt. A nap fő eseménye az este 6 órakor kezdődött ünnepi szentmise volt, ahol felemelő volt látni, ahogy iskolánk ministránsai és cserkészei bevonultak és szolgálatukkal gazdagították ezt az ünnepet. Megtapasztalhatták feladatuk, munkájuk fontosságát, csodát rejtő valóságát. Örömmel teljesítik ezt, hiszen ezáltal lehetővé válik számukra és mások számára is, hogy igazán közel kerüljenek az Oltáriszentségben jelen lévő Úrhoz. Ebben rejlik a ministránsok szolgálatának, életformájának szépsége.
Ferenc atya ünnepi beszédében hallhattuk, hogy a kereszténységben Jézus kell, hogy legyen a legfőbb kapcsolatunk, és az ő örömhírét kell megosztanunk az egész világgal. Minden szentmisében vele egyesülhetünk, így lesz élet bennünk. Az Eucharisztia nem egy ajándék, hanem az ajándék, aki cselekvésre indít. A keresztény korokban példaképek állnak előttünk, akik az Eucharisztia legnagyobb tanúságtevői, ők az Oltáriszentség vértanúi: Tarzíciusz a ministránsok védőszentje például, aki élete árán is védelmezte hitünk nagy titkát.
A szentmise úrnapi körmenettel zárult, amelyen az Oltáriszentséget a templom falain kívülre vittük, ezzel is tanúságot téve a hitünkről. A négy virágokkal díszített szabadtéri oltárnál, egy-egy részt hallgattunk meg a Szentírásból, melyet Szalma István diakónus, címzetes igazgató úr olvasott fel, majd áldást kaptunk és a körmenet folytatódott, ahol iskolánk cserkészei szirmokat szórtak a menet léptei elé, míg a templomba vissza nem értünk, ahol elénekeltük a Te Deum-ot.

51Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” 52Erre vita támadt a zsidók közt: „Hogy adhatja ez a testét eledelül?” 53Jézus ezt mondta rá: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. 54De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. 55A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. 56Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. 57Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. 58Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él.”  János evangéliuma 6. fejezet


Pálfi Mariann