Copyright 2022 - Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

2022. május 11-13-ig iskolánk tanulói Noémi nénivel és Marika nénivel és néhány szülővel mariazelli zarándoklaton vettek részt.


2022. május 11-én (szerdán) a diákoknak még az 5 óra előtti kelés is vidámságot okozott. Ezek a diákok bőrönddel, táskákkal indultak fél 6 körül iskolánk elé. 6 órakor indult a buszunk a zarándokhelyre. Útközben több helyen is megálltunk, többek között Heiligenkreutzban egy gyönyörű bencés apátságnál, majd 50 km-rel távolabb a Lilienfeld-i „kisebb testvérénél”, melyet az egyik legrégebbi ciszter apátságként tartanak számon. Az utazás nagyon jól telt, sok nevetést, beszélgetést lehetett hallani.


Mikor megérkeztünk (körülbelül 14 órakor), elfoglaltuk a szállásunkat, amely szokás szerint a zarándokházban volt. Itt szívesen fogadják az elfáradt zarándokokat. A felsősök aludtak az emeleten, míg az alsósok és szüleik a földszinten.


15 órakor a mariazelli bazilikában a kegyoltárnál Ferenc atya misét tartott nekünk. Ezután felsétáltunk a Kálváriára, ahol elénekeltük a májusi litániát. A Kálvárián gyönyörködtünk a csodaszép tájban, fotókat készítettünk. Miután leértünk a dombról, vacsoráztunk. Ezután még egy ideig (kb. fél 9-ig) lehetett focizni, sétálni, majd mindenki hazament a szállásra és nyugovóra tért az esti ima után.


Második napunkat (csütörtök) 7 órai keléssel kezdtük, majd reggelit készítettünk maguknak. A 6. évfolyamosok nagyon finom reggelit készítettek: rántottát.


Reggeli után misén vettünk részt, ismét a kegyoltár előtt.


A szentmise után elindultunk túrázni a hegyekbe. Az út gyönyörű helyen vitt végig: erdőben meneteltünk, körülöttünk magas, havas, csodaszép, ködbe burkolózó hegységek. Találtunk egy forrást, hol az elfáradt vándorok megtölthették kiürült kulacsukat. Mikor felértünk, láttuk az egész tájat. Megcsodáltunk az Erlaufseet, összetöpörödött falvak háztetőit, erdőt, hegycsúcsokat. Az 1267 m magas Bürgeralpen voltunk. Télen itt biztos nagy hó van, de májusra már a fehér hótakaró elolvadt. Fent volt egy kilátó is, ahova páran fel is mentünk. Néha üzemel a vízi vidámpark is, ahol mindent fából készítettek. Mindenki kapott Noémi néninek köszönhetően egy-egy jégkrémet, ezután visszaindultunk Mariazellbe.


Mikor leértünk, megebédeltünk abban az étteremben, ahol előző nap is. Gyümölcslevest és milánói makarónit ettünk. Ebéd után felültünk a buszra, és kb. egy óra buszút után megérkeztünk egy tiszta vizű, hívogató tóhoz, a Lunz am Seehez. A tavon csónakáztunk két csónakkal. A sofőr egy nagyon kedves bácsi volt, aki bemutatta nekünk a tavat. A hajókázás után körbe sétáltuk az állóvizet. A túraútvonal körülbelül 5 km hosszú volt. Közben csevegtünk, nevettünk, gyönyörködtünk a tájban, egyesek vettek szív alakú követ emlékbe. A visszaúton már mindenki fáradtabb volt, de otthon még volt erő tollasozni, focizni. 9-kor közösen esti imát mondtunk, énekeltünk (litániát és más egyházi énekeket) és imádkoztunk családjainkért és a balesetmentes hazaútért. 10 órakor villanyoltás volt, kis beszélgetés után mindenki nyugovóra tért.


A 3. és egyben utolsó napon (pénteken) fél hétkor volt az ébresztő. Elmentünk reggelit vásárolni. A 6. évfolyamos lányok ma bundás kenyérrel kedveskedtek nekünk. Ők készítették a szendvicseket is a hazaútra. Aztán 9 órára mentünk megint szentmisére és meghallgattuk Sebastian atya kedves szavait. A szentmise végén nagyon megdicsérte a zarándokcsoportunkat, azt mondta, hogy mieink Közép-Európa legjobb ministránsai! Noémi néni a szertartás után elmondta a templom történetét, és mindenki kapott tőle egy kis szentképet a kegyszoborról. Utolsó vásárlásokat, rendrakásokat elvégeztük, végül kb. ¾ 12-kor felültünk a buszra.


Útközben megálltunk egy nagyon szép vízesésnél. A zuhatag a sziklák közül tört elő. Egy-egy nagydarab szikla mélyedéseiben Szűz Mária szobrok, mécsesek bújtak meg. A vízesés után nem sokkal megálltunk a Mariaschutz-i barokk templomnál. A templom gyönyörű, arany díszítésekkel volt tele. Elénekeltük a padsorokban ülve ezen a napon is a májusi litániát. Miután kigyönyörködtük magunkat a templomban és imádkoztunk is, mindenki kapott nagyon finom, lekvárral töltött óriásfánkot.


A hazaút is jól telt, bár már kicsit fáradtabban. Mikor hazaértünk, mindenkit boldogan vártak a szülei. Aki ott volt, biztosan nem fogja elfelejteni ezt a három élményekkel teli napot.


Halmágyi Csenge 7.a osztály